
Cincinnatus C.-t halálra ítélik, és bezárják egy erődítményben lévő börtönbe, mert ő egy "átlátszatlan" (igazi) ember, míg a többiek "átlátszó lények". Amíg kivégzésére várakozik, látogatókat fogad (az ügyvédjét, a feleségét, az anyját, Emmocskát, a börtönigazgató 12 éves lányát, a börtön könyvtárosát), leveleket ír, elmélkedik, illetve e fura nabokovi világbeli szokások megkövetelte módon összebarátkozik fogvatartóival (börtönőrével és a börtönigazgatóval), illetve majdani hóhérjával, a köpcös, joviális möszjő Pierre-rel. Cincinnatust valójában átverik: a szomszéd cellabeli rabként mutatják be neki a hóhért - ez megkönnyíti a barátkozást. Szürreális történések: egyes szereplők egy-egy beszélgetés közben átváltoznak valaki mássá, Cincinnatus a levegőben sétál, máskor megszökik, de az út utolsó szakasza visszaviszi őt a cellájába. Kivégzése után, amikor minden szétesik, szétfolyik körülötte, C. elindul, hogy megkeresse a hozzá hasonló "igazi" embereket.
Author

Russian: Владимир Владимирович Набоков . Vladimir Vladimirovich Nabokov, also known by the pen name Vladimir Sirin, was a Russian-American novelist. Nabokov wrote his first nine novels in Russian, then rose to international prominence as a master English prose stylist. He also made significant contributions to lepidoptery, and had a big interest in chess problems. Nabokov's Lolita (1955) is frequently cited as his most important novel, and is at any rate his most widely known one, exhibiting the love of intricate wordplay and descriptive detail that characterized all his works. Lolita was ranked fourth in the list of the Modern Library 100 Best Novels; Pale Fire (1962) was ranked 53rd on the same list, and his memoir, Speak, Memory (1951), was listed eighth on the publisher's list of the 20th century's greatest nonfiction. He was also a finalist for the National Book Award for Fiction seven times.