Ritkán történik meg, hogy egy író töredékben maradt műveinek egyikét a szerző halála után 60 évvel kiadják, ráadásul úgy, hogy nem torzót, hanem egy - a szerző életművét, stílusát jól ismerő kortárs írók által - befejezett regényt vehetnek kézbe az olvasók. Nos, a mostani egy ilyen alkalom, mert a regényt, amelynek első fejezeteit Boris Vian 1950-ben vetette papírra, a Raymond Queneau alapította OuLiPo nevű művészcsoport néhány tagja továbbírta, mégpedig a hagyatékban megtalált eredeti szinopszis alapján. A Nem úszhatjuk meg a híres-hírhedt Vian-alteregó, Vernon Sullivan újabb (ötödik) könyve lett volna, hiszen a helyszín megint Amerika, és a cselekmény ezúttal is gyilkosságról gyilkosságra halad előre, de Vian és a történetét folytató társszerzők számos olyan elemet is beleszőttek ebbe a krimiparódiába, amelyek oly jellegzetessé és egyedivé teszik Boris Vian saját néven kiadott írásait. Az alkotók nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyv izgalmas és szórakoztató legyen, s ennek érdekében esetenként nem riadtak vissza bizonyos festői túlzásoktól és különféle nyelvi játékoktól sem. Mindezek eredményeként igazi irodalmi csemege született, melynek elolvasását nem úszhatjuk meg.
Authors
Jacques Jouet is a French writer and has been a participating member of the Oulipo literary project since 1983. He is a poet, novelist, short story writer, playwright, essayist, and plasticine artist specializing in collages. As a member of l'Oulipo, Jouet became its focus in June 2009 when he began publicly writing a serialized novel in five days. He first became involved with Oulipo in 1978, stemming from a writing course directed by Paul Fournel, Georges Perec, and Jacques Roubaud. His serial The Republic of Mek Ouyes was broadcasted simultaneously on radio and on the web, through the site of his publisher, P.O.L. Jouet wrote Poèmes de métro while riding the underground trains of the Paris Métro.
"Emeritus professor of Roman history at the Paris Diderot University, Marcel Bénabou's work focuses on ancient Rome, in particular North Africa during Antiquity and acculturation and romanisation processes at work in these provinces. A member of the "Ouvroir de littérature potentielle" (or OuLiPo) since 1969, which he joined one year after his friend Georges Perec, the following year he became the definitively provisional secretary. Since 2003 he combines this function with that of provisionally definitive secretary. His Oulipian works often focus on the genesis of literary work and autobiography. He appears in the guise of the lawyer Hassan Ibn Abbou in the novel La Disparition by his friend Georges Perec."
